Kosár  

(üres)
Reklám

BH kerékpár-shop

BH Kerékpár

A BH Group 1909-ben került megalapításra és évszázados tradícióra tekint vissza az utcai kerékpár iparágban. A BH kerékpár-gyár volt az első a világon, mely olyan speciális szénszál vázszerkezetű kerékpár-okat gyártott, melyeknek a súlya nem érte el a 800 grammot. Ezáltal a világon a legkönnyebb és leghatékonyabb kerékpár kategóriába került. Egyszerűen csak ultrakönnyű kerékpár-oknak lehet őket nevezni. Az ultrakönnyű kerékpárok 100 év tapasztalatát és kemény munkáját adják vissza

Ultrakönnyű kerékpár

A TÖBB MINT 100 ÉVES EVOLÚCIÓ ERDEMÉNYE.

A mi kerékpárunk története 1909-ben egy városkában a természet szívében, Eibarban kezdődött . A városkában élő három testvér Domingo, Juan és Cosme elhatározták, hogy a családi vállalkozásukat új alapokra fektetik és elkezdtek kerékpárokat gyártani. A kezdetektől tisztában voltak azzal, hogy a kerékpáros erejének optimális átviteléhez egy agilis, könnyű kerékpárra van szükség. Ebbol az ideából fakadóan alkották meg a BH (Beistegui Hermanos- Beistegui _vérek) néven világhírre szert tett kerékpárt mely a kerékpársport legkonszolidáltabb és legsikeresebb kerékpár márkájává fejlődött. A BH történelmi útját mérföldkövek jelzik mint a legelső Vuelta Ciclista a España diadalmas megnyerése vagy az 1987-es Tour de France, Alp d´Huez –i diadala melyet Federico Echave –nek köszönhetik A Pro Tour-Team és Liberty Seguros támogatásával sikerült az utóbbi években egy speciális nagyteljesítményű kerékpár vonalat kifejlesztenünk: könnyebb, stabilabb és ergonomikusabb. BH fejlesztette ki a legelső Karbon –monocoque vázat is melynek súlya 800 grammnál kevesebb volt. A BH váz a világ legkönnyebb és leghatékonyabb kerékpárvázak egyike, egy új kategória született: az ultrakönnyű kerékpár. Az Ultrakönnyű kerékpár az e téren végzett több mint 100 éves munka, tapasztalat és fejlődésnek az eredménye. A BH kerékpárok csakis azért lettek megalkotva, hogy Ön a kerékpáros képességeit a lehető leg optimálisan fejleszthesse.

BH ultrakönnyű kerékpár, mtb kerékpár, országuti kerékpár.

Országuti kerékpár, országuti kerékpárversenyzés

Az országúti versenykerékpározás a XIX. század végén kialakult sport, Európát hódította meg a leggyorsabban. A legnagyobb és legismertebb versenyek elsősorban Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Németországban és a Benelux államokban történnek. Néhány ilyen országuti verseny már több mint 100 éves múlttal büszkélkedik.

A Mezőnyverseny: általában 150–250 km távon, sík vagy kissé dombos tájon rendezik. Az összes versenyző egyszerre indul. Az ilyen versenyeken manapság már az átlagsebesség 40–45 km/h között, körül mozog.

Hegyi mezőnyverseny: szintén egy kb. 150–250 km távon rendezik de jelentős emelkedőket magába is foglal a kijelölt. Különös nehézséget jelent és általában a befutó egy hegytetőre lesz tervezve. Ezt a távot átlagosan 30–35 km/h-val sebességgel szokták megtenni.

Az úgy nevezett Kritérium versenyek: Ezek lezárt utcai körpályán zajló versenyek, az ismert pályaversenyekhez hasonlóan általában 30–50 kört kell a versenyzőknek megtenniük egy átlagosan 1–3 km hosszan kijelölt pályán. Főleg Amerikában terjedt el ez a kerákpár versenytípus..

Egyenkénti indítású időfutam: Ezek a versenyek többnyire 30–70 km közötti távon rendezett versenyek., A versenyzők speciális időfutam-kerékpárokon illetve aerodinamikus mezben és sisakban versenyeznek. A versenyzőket 1–3 perc eltéréssel indítják. Ebben a versenyszámban az átlagsebesség kb.: 50–55 km/h körüli is lehet.

Csapatidőfutam: a fennt említett időfutam versennyel azonos körülmények között és felszereléssel zajló verseny, viszont ezen a versenyen 5–9 fős csapatokat indítanak. A kerékpár versenyzők a távot felváltott vezetéssel teszik meg, ennek előnye, hogy nagyobb sebességet érhetnek el, ami rendszerint 50–55 km/h közötti.

A Hegyi időfutam: Ennek a versenytípusnak a hossza változó, de általában 15–35 km szokott lenni. A kerékpárosokat egy hegy alján egyenként indítják, a cél pedig a hegy tetején van. Általában egy 5–10 km-es közel sík, vagy enyhén emelkedő útszakaszt is beiktatnak a táv elejére, hogy a versenyzők bemelegedhessenek. Itt tulajdonképpen majdnem "normál" országúti kerékpárokat használnak, melyeket azonban a lehető legkönnyebb alkatrészekből építik. Sokstor aerodinamikai kiegészítőkkel szerelik fel ezeket a kerékpárokat. Az átlagsebesség az ilyen versenyeken 20–30 km/h közötti. Hasonló versenyfajta az Amerikában is elterjedt "Hillclimb", de ott a kerékpárosok egyszerre rajtolnak.

 

Egynapos versenyek: mint Párizs–Roubaix, Liège–Bastogne–Liège, Gent–Wevelgem, Milánó–Sanremo, Vattenfall Cyclassics (korábban HEW Cyclassics), Egyhetes körversenyek, például: Dauphiné Libéré, Tour de Suisse, Tour de Hongrie

Háromhetes körversenyek: Vuelta a España,Tour de France, Giro d’Italia, Legendás hegyek, emelkedők.

A nézők számára legizgalmasabb egyúttal a versenyzők számára legnehezebb részei a versenyeknek a hírhedt hegyi szakaszok, ahol gyakran több 1500-2500 m magas hegyre is fel kell kerekezniük a versenyzőknek.

Az összetett verseny végeredménye is gyakran el szokott dőlnie ezeken a szakaszokon. Az pálya mentén több ezer-tízezer rajongó drukkol kedvenceinek. Minden körversenynek megvannak a maguk kiemelkedő és legendás alakjai. Mindegyik hegyhez rengeteg sport történet fűződik.

A kerékpáros körversenyeken az emelkedők nehézség szerint kategorizáltak. A Tour de France-on 5 különböző nehézségi fokozatot különböztetünk meg: kiemelt, első, második, harmadik és negyedik kategóriás emelkedőket. A többi versenyenek általában a Tour de France -hoz ehhez igazodnak.A Giro d’Italia, illetve a Vuelta is hasonló rendszert használ.

A magyar körversenyen (Tour de Hongrie) csak 3 kategória van mert hiányoznak a megfelelő nehézségi fokkal bíró hegyi szakaszok.

A kategóriák néhány körversenyen:

Tour de France: HC, 1, 2, 3, 4

Vuelta a Espana: Esp, 1, 2, 3

Giro d’Italia: sötétzöld (speciale), zöld (1), piros (2), sárga (3), fehér (4)

Tour de Hongrie: 1, 2, 3

Információ:Egy emelkedőnek 2 fő paramétere van, a harmadik az előző kettőből meghatározható. Nevezetesen: az emelkedő hossza, a megtett magasságkülönbség és a meredekség.

Meredekség = magasságkülönbség per hossz. Százalékban kifejezve, például 10 km hosszú emelkedő, 500 m magasságkülönbséggel (például 500 m-ről megyünk fel 1000 m-re) 500/10000*100=5% Egy 5%-os alattit még nem nagyon szokták emelkedőnek nevezni. Egy kb. 3%-os meredekségnél lehet "érezni", hogy az útszakasz emelkedik. Viszont 5% fölötti emelkedőn való kerekezéskor egycsapásra "nehézzé" válik az út.

A MOUNTAIN BIKE TÖRTÉNETE

A modernkori sportok történetének egy legnagyobb sikere a mountain bike-é. A MTB kerékpár lözel húsz év alatt vált a világ egyik legnépszerűbb sportjává. Az első Mountain bike modelt 1970-ben fejlesztették ki és nagyon gyorsan a kerékpárok királyává vált.Nagyon gyorsan sok alkategória is megjelent, ennek köszönhetően a Mountai Bike mára már egy külön kerékárkategóriának számít. Az egész Kaliforniában kezdődött, ahol úgy negyven évvel ezelőtt kreatív egyetemisták egy kis csoportja úgy gondolta, hogy Rousseau: „Vissza a természetbe!” mondatának érvényt szereznek a mai világban. El is indultak a természetbe de vittek magukkal kerékpárokat is. Húsz évvel később San Francisco mellett, a Velo Club Mountain Tamalpais kerekesei úgy érezték, hogy itt az idő, és megrendezték az első versenyüket a természet lágy ölén. 1976 és 1979 között, a hírhedt Golden Gate-híd mellett rendezték meg a Repack Downhill nevű versenyt. Ez a verseny egyre több és több nézőt és versenyzőt vonzott, s hamarosan a média is felfedezte a szörnyen nehéz terepen látványosan kerekező versenyzőket.

A siker a tévékameráknak köszönhetően nem váratott sokáig magára.Tíz évvel később rendezték meg az első világbajnokságot. A második világbajnokságról pedig már a Nemzetközi Kerékpáros-szövetség gondoskodott. 1996-ban, Atlantában már teljes jogú olimpiai sportágként mutatkozott be a mountain bike,amely azóta stabil része pontja az ötkarikás programnak. A Mountainbike kerékpár nelkülözhetetlen eszköze lett a bringaversenyeknek melynek olimpiai múltja relatíve rövid, hiszen eddig csak három olimpián szerepelt ez az új sportág.

VERSENYEK ÉS SZABÁLYOK

Az útvonal-tervezet mindenki számára hozzáférhető viszont a végleges pályát a versenynap előestéjén jelölik ki a bírák. Erre azért van szükség, hogy minden körülményt, így az ebben a sportágban döntő fontosságú időjárási tényezőket is figyelembe tudják venni.. A hegyi kerékpárosoknál az időből következik a pályahossz. Az útvonalat úgy jelölik ki, hogy az a férfiaknál nagyjából 2 óra 15 perc, míg a nőknél 2 óra alatt teljesíthető lehessen. Az időjárás függvényében le is rövidíthetik a táv hosszát. A férfiaknak 40-50, a nőknek 30-40 kilométert kell teljesíteniük, az aszfaltozott vagy egyéb, szabályosan kiépített utak részaránya viszont nem haladhatja meg a 15 százalékot.

A sportolók semmiféle külső segítséget nem vehetnek igénybe. Ha valami technikai meghibásodás történik a kerékpárjukkal a pályán, azt nekik kell megjavítaniuk. Ezért a versenyzőknél mindig van egy javító-csomag, benne többek között egy kisméretű, nagynyomású széndioxid-kapszula is, amellyel a megfoltozott gumibelső ismét felfújható. A veszélyes ugratókra előtte 30 méterrel korábban már tábla figyelmeztet – míg a meredek lejtőkre kerékpárral a háton futva is fel lehet menni. Ezek a kerékpárok igen könnyűek: 18-27 sebességes váltóik mellett sem nyomnak többet 9-10 kilónál, általában titániumból, vagy króm-molibdén ötvözetből készülnek.

Az MTB kerékpárok napjaink legnépszerübb kerékpárjai egyike. A kerékpár tulajdonosok 80%-a Mountain Bike-ot használ. A Mountain Bike (MTB), magyarul a hegyikerékpárokat az igen masszív felépítés, és a vastag, kerekek alkalmassá teszik a hegyi terepen való kerekezésre. Ezeket a kerékpárokat pontosan azoknak fejlesztették ki, akik a kerékpárjukat közlekedésre és túrázásra is használni szeretnék, tehát a normál hétköznapi bringásoknak. Ezekkel a kerékpárokkal nem lehet ugyan versenyen indulni, de ha egy túrán le kell térni az aszfaltról, és erdei utakon kell tovább haladni, nem hagynak cserben. A "hobby" MTB kerékpárokat elsősorban azoknak ajánljuk, akik csak kikapcsolódás céljából, gyengébb hegyvidéki vagy erdős terepen szeretnék használni kerékpárjaikat.