Kosár  

(üres)
Reklám

Kerékpár története

 

  • 1817 „vesszőparipa” — Karl von Drais,
  • 1839 taposópedál — Kirkpatrick Macmillan,
  • 1861 velocipéd — Pierre Michaux,
  • 1885 biztonsági kerékpár, lánchajtással — John Kemp Starley,
  • 1888 pneumatikus gumiabroncs — John Boyd Dunlop,
  • 1970-es évek mountain bike
  • 1990-es évek rekumbensek, „fotelbringák”

 

Napjainkban közel 1 milliárd kerékpárt használnak világszerte közlekedésre, szállítási, szabadidős és sportcélokra. A mai világban a kerékpár az egyéni közlekedés leghatékonyabb módja (egy kilométer kerékpározás: 92,09 kJ, gyaloglás: 261,63 kJ, autózás: 4,83 MJ energiát igényel átlagosan). Azokban az országokban, ahol a kerékpározás az egyéni közlekedésnek nem a legfontosabb eszköze, önálló kerékpárutakat építenek használói számára. Az Európai Kerékpárszövetség törekvése, hogy ezeket a közúti és vasúti transzeurópai közlekedési hálózatok rendszeréhez hasonlóan az EuroVelo hálózat kontinentális szinten is összekösse.

 Kerékpár története és fejlődése

 

Kerékpár alapfelépítése

Váz, kerekek, kormánycsapágy, kormányszár, kormány, középcsapágy, hajtómű, pedálok, lánc, első és hátsó fogaskoszorú, fékek (abroncsfék, kontrafék (agyfék), felnifék: patkófék, „cantilever”-fék (az angol szóból), v-fék, u-fék, dobfék, tárcsafék), nyeregcső, nyereg, váltórendszer (első és hátsó váltók, váltókarok és a közlőművek: láncos, bowdenes és hidaulikus), első villa (merevvilla, teleszkópvilla), illetve teleszkópos hátsó villa esetén ''hátsó háromszög'' és hátsó teleszkóp, illetve a küllönböző csapágyrendszerek és egyéb szerelvények: lámpák, helyzetjelzők, csomagtartók, gyermekülések.

Váz

A kerékpár típustól függően különböző anyagokból készülhet:
- acél: tartós, erős, hasznos élettartama több évtized, az acélanyag ötvözőitől (például króm, molibdén, mangán, nikkel) és a hegesztés varratminőségektől függően;
- alumínium: könnyű, nem olyan rugalmas, mint az acél, ezért hasznos élettartama 3-5 év;
-Titán: szintén könnyű, de az alumíniumnál erősebb (és drágább), hasznos élettartam az acélhoz hasonlóan több évtized;
-magnézium: ritka, drága, rendszerint versenycélokra használatos;
-kompozit: ultrakönnyű, speciális célokra, rendszerint versenyekre készült vázak anyagaként alkalmazzák (szénszálas kompozit), a vázanyag idővel elöregszik;
-bambusz: újabban bambuszból, az egyik legerősebb szerves anyagból is készül kerékpárváz, ugyanis sok előnyös tulajdonsága van: könnyű, viszont rendkívül erős és rugalmas. Egyelőre kevés a kínálat a bambuszvázas kerékpárokból, és rendkívül drágák: jelenleg 2700 dollár körül mozog az áruk.

Kerék

Fő részei: kerékagy, küllők, küllőanyák (''niplik''), felni, belsővédő szalag, gumibelső tömlő, gumiabroncs.


- A ''felni'' a kerék '''U''' keresztmetszetű része, amely külső élein kialakított peremeivel rögzíti a gumiabroncsot. Anyaga lehet acél, alumínium, műanyag, kompozit anyag. Keresztmetszete szerint lehet szimpla- és duplafalú. Előbbi könnyebb, utóbbi erősebb, keskenyebb keresztmetszettel is elérhető jelentősen nagyobb teherbírás. A belső tömlő szelepkialakítására is figyelmet kell fordítani, ugyanis a „tűszelepes” felnibe nem építhető autószelepes belső tömlő (csak utólagos furatbővítéssel).


A felni általában acél küllőkkel kapcsolódik a kerékagyhoz. A küllők száma, fűzése, kereszt- és hosszmetszete változatos.
-- A ''küllőszám'' rendszerint 3-tól 36-ig terjed.
-- A ''küllőfűzés'' történhet keresztezés nélkül, egy-, két-, három- és négykeresztesen, illetve ezek valamelyikének csavart fűzése.
-- A ''küllő keresztmetszete'' rendszerint kör, átmérője 2–4 milliméter között változatos.
-- A ''küllő hosszmetszete'' húzatlan (egyenes), egyszer, kétszer, vagy háromszor húzott.
--A ''küllővég kialakítása'' is eltérő lehet. A legjobban elterjedt a félgömb, vagy lencsefejű, hajlított végű küllő, amely ezzel a kialakítással kapcsolódik (akad) az agyperem megfelelő furatába. Léteznek azonban csavaros peremű agyak is, amelyekbe csavarmenetes szárral rögzíthető a küllőszár (ez a küllőtípus mindkét végén menetes).
Telikeréknek nevezzük, amikor a küllők helyén egyetlen zárt felület van. Ennek hosszirányú légellenállása jobb, keresztirányú légellenállása viszont drasztikusan rosszabb, illetve a tömege is nagyobb a hagyományos, küllős megoldásnál. Kompozit keréknél a küllők is a felni anyagából készülnek.


-A gumibelső és a felni között található a ''belsővédő szalag'', ami megakadályozza a tömlő küllőanya általi kiszúródását. Jól összeépített kerekek alaptartozéka, a küllők csavarmenetes végei nem lóghatnak ki a küllőanyákból.


-A belső tömlők szelepkialakításai eltérőek lehetnek: tűszelepes, autószelepes. Előbbi rendszerint versenykerékpárokon található meg kisebb tömege miatt, utóbbi alkalmazása viszont a túrakerékpárok esetében praktikus. Komolyabb kerekekben nem alkalmaznak belső tömlőket (angolul ''tubeless''), viszont ez csak speciális „belső nélküli” felni és gumiabroncs esetén alakítható ki.


- A gumiabroncs felniperemhez rögzülő eleme szerint lehet drótperemes és kevlar betétes. Utóbbi kis tömegű, könnyen szerelhető és kis méretre tekerhető. Mintázat szerint lehet mintázat nélküli sima (angolul ''slick''), vegyes használatú félsima és bütykös. Az abroncs méreteit az oldalára írt, nemzetközi szabványban rögzített szintaktikával jelölik: például ''26 × 2,75'' jelölésben előbbi szám az abroncs külső átmérőjét, a második szám pedig annak külső szélességét mutatja. A belső tömlőt célszerű a külső méreteihez igazodva alkalmazni. Az abroncs oldalán fel van tüntetve a maximális tömlőnyomás is (bar-ban és psi-ben).

Kormány

Minden esetben kormányszárral (másik nevén ''stucni''val) kapcsolódik az első villába.


A kerákpár felhasználási területeitől függően lehet:
-egyenes,
-szarvkormány,
-hajlított,
-triatlon.
kerékpár részek

Forrás: www.wikipedia.org